RETRABLOS
Sándor Vály -video, sound, installation / Júlia Heéger, soprano – vocal
English, Finnish, Hungarian Text
.
Image from the film. “Ojos”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I thank because my eyes are finally open and now I see everything! original retablo
.
I always follow with great interest films that deal with the power positions of couples and family hierarchies. I look at the dark interrelationships of forced physical, emotional interdependencies. When watching these films, the question arises as to how many people in similar relationships watch these stories and how many are able to reflect and confront themselves. How does a jealous man watch the story of an equally jealous man on the screen that leads to tragedy for himself and his partner? How do the perpetrator and the victim react to these situations?
In my work, the tradition of retablo represents such a line, in which the aim is both to make the victim aware of himself and to confront the perpetrator. In contrast to the film, which takes place in a profane space, the retablo is given a prominent place in a sacred space, in which injustice can be more sensitively reacted to, because the journey of judgement takes place in a sphere in which the moral judgement of the human world is forced to pass before ethical laws.
Image from the film. “Cuchillo”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Holy Child of Atocha, may you be blessed for saving Vicente’s life when his cousin Carmelo stabbed him. Carmelo was furious and wanted to kill Vicente after he had found out that I was in love with him. I asked for his recovery. Juana Torres. 1969 original retablo
.
There is no man in the world who has not been touched by the world of retablo at some stage of his life. We inevitably encounter in our own lives, in our communities, crises that we have lived through, experienced, become aware of, or which we silently carry within us, repressing them, at worst passing them on from generation to generation. Aggression, violence, power games, frustrations, humiliations, misfortunes, illnesses, identity problems…
Confronting them, touching and exposing taboos can provoke protest, indignation and anger in many people, just as the crucifixion was a scandal of its kind. Anyone who turns his head away from the sight of horror at the moment of crucifixion will miss the catharsis of the resurrection. What remains is the dark night of the soul, which, in my interpretation of the phrase St. John the Baptist in the context of my present work – the experience of grace (experience), the agonizing absence of fulfillment (understanding)
.
Image from the film. “Fernanda”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Thank you, Virgin of Guadalupe, because my husband doesn’t beat me so much. I asked you for this, and you heard me. Now we love each other, I’m very happy and thank you. Maria Torres, Toluca, Mexico May 10, 1970 original retablo
.
.EX VOTO
The tradition of Retablo is an excellent way to work through crisis and trauma – and through that, to understand and accept it. To understand the tradition of Retablo, we must first talk about Ex Voto.
An Ex Voto is an offering made to a saint or deity in gratitude for the fulfillment of a vow, such as a recovery from an illness, and then placed in a church or chapel. The full expression is “ex voto suscepto”, i.e. by vow.
Ex Voto’s may contain texts explaining the miracle attributed to the helper, or may include symbols, such as a painted or modelled reproduction of a miraculously healed body part (metal sculptures, wax sculptures) or a directly related object, such as a crutch given by a person healed from illness.
The ex voto not only serves to show the offerer’s gratitude to the deity, but also informs the world that the deity to whom he prayed performed the miracle. Disclosing that a deity is capable of performing miracles not only shows that he is powerful, but also increases his power, since many more people will turn to him as witness to the miracle – so each miracle performed increases the offerings to the deity. A temple is worth as many offerings as it has, and the more of them there are, the more miracles the deity performs.
There are two forms of offering. In the first, the object is used to support a request to a deity, and in the second, it is an expression of thanks for a favour received. The first is therefore called an atoning sacrifice, the second a thank-offering.
The votive gestures reflect the main nature of the ex-voto: that which makes it the subject of a contract in which there is an exchange, a gift and a counter-gift between the deity and the contracting party requesting help. The depositing of these objects is characterised by the establishment of a sacred relationship between the donor and the patron deity, and by the spiritual commitment or gratitude of the donor.
The ex-voto has no value other than the meaning given to it. Whether it is a fine marble statue or a simple piece of pottery, its value is no more than a symbol and it has no meaning other than its function; quality does not interfere with its purely sociological status. Therefore, the ex-voto is typologically and sociologically difficult to grasp.
.
Image from the film. “Amanda”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I thank Our Lord Jesus Christ for delivering me from those nightmares. I had this dream when the Death came to me and raped me. I was desperate but Our Lord miraculously saved me from this horror. Amanda Cruz Perez, Xochimilco D.F. 1957 original retablo
.
RETABLO
Another variant of Ex voto is Retablo, which is rooted in Latin American Catholic culture and within that culture is historically most strongly associated with the religious actions of Mexican Catholicism. The visual language of the retablo is linked to folk art, which uses iconography derived from traditional Catholic ecclesiastical art. Retablo means ‘behind the altar’, as these votive paintings could be found behind church altars until the mid-20th century. [The term retablo, derived from the Latin “retro tabula”, originally referred to large paintings of saints, Jesus or the Virgin Mary, which hung behind altars in Catholic churches]. Most retablo votive paintings depict some kind of near catastrophe, such as illness, car accident, or violence that the believer survived. The retablo shows the critical situation – the saint who suffered the danger and the saint who protected him – accompanied by an explanatory inscription, date, place and name. Retablos are very impulsive narrative works, always told in the first person singular.
.
Image from the film. “De Paso”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Thank you, Virgin of Guadalupe, for protecting me. One warm night in May, I was attacked by a handsome man with a knife. I told him I got not a lot of money on me. I said he shouldn’t attack people and I offered him to live with me. I even promised to support him but he refused because he wasn’t from Mexico but from somewhere in Central America. Ernestina Luna Mexico.D.F. 1959 original retablo
.
Votive paintings are known by several names; ex voto, retablo, lamina, which refer to their purpose or material and date from the Spanish colonial period to the present. These paintings were first made by the wealthy, mostly on canvas. However, as tin plates became widely available from the end of the 18th century, it became possible for the lower classes to commission paintings. Today, tinplates are the usual and representative form of Mexican retable, although contemporary works can be executed on paper or any other material.
The narrative of the retablos is an anthology of graphic testimonies of prayers, supplications and miracles of popular belief and religious action. Testimony is particularly important in the context of the relationship between the believer and the deity. Testimony of grace received is second only to supplication for personal or social need. In this sense, it is the unfolding of the religious subject: ‘I believe in you, therefore I ask you, I believe in your intervention, therefore I thank you. You exist because I name you in my zeal.”
.
Image from the film. “Aborto”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Thank you, Saint Jude Thaddeus, for hearing me when I told you that I couldn’t continue with my pregnancy since I already have three kids and couldn’t support another one. I know you heard me because you deals with the most difficult requests. Dolores, 26 years — State of Mexico original retablo
.
The testimonies of Retablo’s paintings are not only historical and iconographic, but also sociological. On the one hand, they reveal the public and individual needs of a society at a given moment in history, i.e. prayers to a sacred entity reflecting social fears and shortcomings – problems of health, employment, public security, migration processes, economic crises. On the other hand, they provide a point of reference for understanding popular commitment and religiosity in different societies and times: because they deal with the power of a deity or a sacral interlocutor – that is, they explain the persistence or insignificance of certain gods, saints or virgins within the religious cosmogony. In other words, not only is man dependent on the gods, but the reverse is also true.
The link between religion and sociological context through retablo allows us to delimit the production and dissemination of the pious painting as part of a communicative phenomenon that is usually associated with lower social strata in opposition to the culture and religion of the ruling classes, – with whom, although they share the same symbols that are legitimately sanctioned by the representatives of the Catholic Church, they express a particular way of assimilating this religious system, often far removed from the official position of the religious system.
Thus was born the contemporary Retablo, which no longer deals only with misfortunes, accidents and illnesses, but has included other areas of modern life on a surprisingly wide scale.
For example:
Sexuality (transsexuality, homosexuality, rape, perversions, shame)
Married life (childbirth, abortion, child-rearing, cheating, alcoholism, domestic violence)
Business and work (employment and unemployment)
Migration (refugee crisis)
Climate change (natural disasters, earthquakes, floods)
War, Revolution, Terrorism
Parapsychological phenomena
Drugs, hallucinations
CoVid -19 (death, frustration, isolation, testing relationships)
.
Image from the film. “Noemy”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I was born and grew up with a sexual contradiction suffering jokes, insults and humiliation. My family was ashamed of my feminity, but it’s not my fault that I was born like this. Tired of constant bullying I left my home. I studied and fought. I live my life, and I’m happy. Maybe one day I’ll be understood. But now I’m grateful to Saint Sebastian for this surgery that changed my life. Noemy. Mexico D.F. 14. Feb.2000 original retablo
.
These retablos are a novelty that contrast with the sacred atmosphere of the Catholic church. While the main church spaces retain the organisation controlled by ecclesiastical authority, the retablo rooms are the setting for a diverse arrangement of personal narratives – a spatial sphere within the sanctuary in which the people can intervene with relative freedom, breaking the solemn and ordered semantic unity imposed by the sanctuary.
My work deals with the audiovisual processing and analysis of contemporary Retablo. It is an anthology of traumas, fears, desires, frustrations, neuroses, which unfolds the subject as an anthology of the human psyche and attempts to communicate, integrating it with the individual and the community in a healing and meditative way.
Regardless of the fact that Retablo is mostly developed in the Catholic world, and thus the visual language of case processing itself is system-specific, I believe that the motifs are the same in all cultures, and thus only the local system of cultural attachment can show differences in the way cases are perceived and interpreted.
Retablo’s imagery, its analytical approach in the language of visual arts, helps to compensate for the tension and to integrate dramatic situations. In this way, Retablo’s visual and verbal narrative can become a magical “object” for understanding human life, building a bridge between the individual and the community, dissolving tensions.
.
Image from the film. “J.M.Bondage”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Virgin of San Juan, I thank you because I found a job as a stripper. Thanks to that I can support my children. You know I do it not because I like it but out of necessity. And I ask you to protect me in such a tough profession. Mexico 17 June 1995 original retablo
.
The retablo is an infinite and rich repository of variations that can spontaneously create and renew itself in the face of new challenges and problems of society, or present them in a radical and outspoken way, breaking taboos. It reveals what is, what exists, – what cannot be constantly swept under the carpet, – through a personal story, which becomes a collective experience through the recipient’s recognition of a situation that applies to his or her own life. No longer feeling alone.
The world of the retablo is filled with shadows that want to break towards the light. They are the repressed shadows of the soul seeking a way into the world, towards self-knowledge, towards acceptance.
The shadow – a terminology inherited from Nietzsche – is the part of the psyche associated with the personal unconscious, the content of the psyche that has not yet been lived, that has been rejected or repressed in our lives. And the part of the shadow that is connected to the collective unconscious is the general, human, dark side within us. This dark side is the archetype that determines our behaviour.
.
.
Image from the film. “Hidago”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I was gravely ill with my liver, and I was in deadly danger. Then I implored the sky not to let me die and not to leave my poor children unprotected. But I got only worse, and then I died, and my husband went off with my cousin and didn’t want to have anything with my children. I leave this retablo as testimony. Domitila Ochoa Razo, October 10, 1937 original retablo
.
Encounters with the shadow are a favourite theme of the retablo, a state of shock that forces its subject to pause and reconsider the importance of his life situation and choices. The world of the retablo is an alternative portal, a path through the individuation process to integrate the shadow into consciousness. In this way, the often unbearable situations of the retablo do break through to the light, opening up a therapeutic communication for the recipient.
Probably no one could have foreseen the new renaissance of the retablos, that at the end of the 20th and the beginning of the 21st century, sacrificial offerings would undergo such changes – reappearing in a context completely different from the church and its sacrality. But through this new context, we have also been given a new opportunity to enter into people’s home and community life, their beliefs and customs, through which we can better understand the anatomy of the different fragments of our personal lives, of which we ourselves are the protagonists.
.
Image from the film. “Galletas”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: My brother Luis was given cookies with peyote. I didn’t know what was inside, and, since I was hungry, I ate three cookies. After that I had terrible hallucinations with demons. I though I was sticked to the ceiling. I thank Saint Barbara for I didn’t die or go crazy. Mexico City, 1995 original retablo
.
Retablos – FIN
Seuraan suurella mielenkiinnolla elokuvia, joissa käsitellään ihmisten välisiä suhteita, perheiden sisäisiä valta-asemia. Tarkastelen fyysisten ja emotionaalisten riippuvuussuhteiden pakottamia ahdistavia tilanteita. Näitä elokuvia katsellessa herää kysymys, kuinka moni samankaltaisessa suhteessa elävä ihminen katsoo näitä tarinoita ja on kykenevä pohtimaan omaa tilannettaan ja kohtaamaan itsensä. Miten mustasukkainen ihminen katsoo valkokankaalta yhtä mustasukkaisen ihmisen tarinaa, joka päättyy tragediaan? Miten tekijä ja uhri reagoivat näihin tilanteisiin?
Teoksessani retablo-perinne edustaa linjaa, jossa tavoitteena on toisaalta saada uhri tunnistamaan itsensä ja toisaalta kohdata tekijä. Toisin kuin elokuvassa, joka tapahtuu maallisessa maailmassa, retablot saavat näkyvän paikan sakraalissa tilassa, jossa epäoikeudenmukaisuuteen voidaan reagoida herkemmin, koska havaitseminen tapahtuu alueella, jossa ihmismaailman moraalinen arvostelu joutuu alistumaan eettisille laille.
.
Image from the film. “Bolundad”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I thank the Lord of Chalma for giving me willpower to stop drinking and regain my wife’s love and my kids’ affection who forgave me the pain I caused them with this damned vice of mine when I was wasting all my money in the bar. Ramon Corona – Cuajimalpa, Mexico, May 10, 1959 original retablo
.
Maailmassa ei ole ihmistä, jota retablojen maailma ei olisi jossain elämänvaiheessa koskettanut. Kohtaamme väistämättä omassa elämässämme ja yhteisöissämme kriisejä, jotka olemme eläneet läpi, kokeneet, tiedostaneet tai jotka olemme hiljaa tukahduttaneet ja pahimmillaan siirtäneet sukupolvelta toiselle. Väkivalta, turhautumiset, nöyryytykset, valtapelit, onnettomuudet, sairaudet, identiteettiongelmat jne.
Tällaisten asioiden kohtaaminen, tabujen koskettaminen ja paljastaminen voi herättää monissa vastalauseita, paheksuntaa ja mielipahaa, aivan kuten ristiinnaulitseminen. Jokainen, joka kääntää katseensa pois ristiinnaulitsemisen kauhusta, ei koe ylösnousemuksen katarsista. Sovellan tähän Johannes Kastajan ajatusta. Jos ei koe armoa, tuntee täyttymyksen tuskallista puutetta. Teokseni kontekstissa tämä tarkoittaa: jos ei käy läpi tapahtunutta kokemusta, tuntee ymmärryksen tuskallista puutetta. Ja jäljelle jää – sielun pimeä yö.
Image from the film. “Inocente”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: One night leaving the bar I met this woman at a corner. She invited me to the hotel, and she made me feel that my wife denied me. She gave me confidence, and I learned with her advices and therapy in the bed. Now my wife is very happy. My marriage is saved, and I will never forget hat woman. San Jude Thaddeus, thank you for keeping my secret about the hotel. El Inocente, Mexico City October 28, 2010 original retablo
EX VOTO
Retablo-perinne on erinomainen tapa käsitellä kriisejä ja traumoja – ja sitä kautta ymmärtää ja hyväksyä ne. Jotta voisimme ymmärtää retablo-perinnettä on ensin puhuttava ex votosta.
Ex voto on pyhimykselle tai jumalalle omistettu lahja, joka annetaan kiitoksena pyynnön, kuten sairaudesta parantamisen, toteuttamisesta ja joka sijoitetaan kirkkoon tai kappeliin. Täydellinen ilmaisu on “ex voto suscepto” eli valan perusteella.
Ex votot voivat sisältää tekstejä, joissa selitetään pyhimyksen tekemäksi osoitettu ihme, tai ne voivat sisältää symboleja, kuten maalatun tai mallinnetun jäljennöksen ihmeellisesti parantuneesta ruumiinosasta (metalliset kohokuvat, vahaveistokset) tai siihen suoraan liittyvän esineen, kuten sairaudesta parantuneen henkilön antaman kainalosauvan.
Ex voto ei ole ainoastaan osoitus lahjoittajan kiitollisuudesta pyhimystä kohtaan, vaan se kertoo maailmalle myös, että pyhimys, jota hän rukoili, teki ihmeen. Sen kertominen, että kyseinen pyhimys kykenee tekemään ihmeitä, ei ainoastaan osoita, että hän on voimallinen vaan myös lisää hänen valtaansa, sillä ihmeen todistusaineiston nähdessään yhä useammat ihmiset kääntyvät hänen puoleensa – näin jokainen tehty ihme lisää pyhimykselle annettavia lahjoja. Temppelin arvo mitataan annettujen uhrilahjojen määrässä, ja niitä on sitä enemmän, mitä enemmän ihmeitä pyhimys tekee.
Lahjoja on kahdenlaisia. Ensimmäisessä tapauksessa esineellä tuetaan jumalalle osoitettua pyyntöä, ja toisessa tapauksessa se on kiitos saadusta palveluksesta. Ensimmäistä kutsutaan sovitusuhriksi ja toista kiitosuhriksi.
Votiiviset eleet heijastavat ex voton pääluonnetta: se on sopimus, jossa jumalan ja avunpyytäjän välillä tapahtuu vaihtokauppa, lahja ja vastalahja. Näiden esineiden esille panemiselle on ominaista lahjanantajan ja suojelijajumalan välille syntyvä sakraali suhde ja lahjan antajan hengellinen sitoutuminen tai kiitollisuuden osoittaminen.
Ex votolla ei ole muuta arvoa kuin mitä siihen liitetty kertomus sisältää. Olipa kyseessä hieno marmoripatsas tai yksinkertainen saviastian pala, sen arvo on vain symbolinen, eikä sillä ole muuta merkitystä kuin sen tehtävä; laatu ei vaikuta sen puhtaasti sosiologiseen asemaan. Siksi ex votoa on typologisesti ja sosiologisesti vaikea käsittää.
.
Image from the film. “Penis”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: We met each other on our destined paths. We are in relationship and thank the Heart for that without fear of what the others say. He and I. Col. Condeza Mexico 2005 original retablo
.
RETABLO
Toinen ex voto -muoto on retablo, jonka juuret ovat latinalaisamerikkalaisessa katolisessa kulttuurissa, erityisesti meksikolaisessa katolilaisuudessa. Retablon kuvakieli liittyy kansantaiteeseen, jossa käytetään perinteisestä katolisesta kirkkotaiteesta peräisin olevaa ikonografiaa. Retablo tarkoittaa “alttarin takana”, sillä näitä votiivimaalauksia saattoi löytää kirkkojen alttarien takaa 1900-luvun puoliväliin asti. [Termi retablo, joka on johdettu latinankielisestä sanasta “retro tabula”, viittasi alun perin suuriin pyhimyksiä, Jeesusta tai Neitsyt Mariaa esittäviin maalauksiin, jotka ripustettiin katolisten kirkkojen alttareiden taakse]. Useimmat retablo-votiivimaalaukset kuvaavat jonkinlaista läheltä piti -katastrofia, kuten sairautta, auto-onnettomuutta tai väkivaltaa, josta uskova on selvinnyt. Retablo esittää kriisitilanteen – hätään joutuneen ja häntä suojelevan pyhimyksen – ja siihen liittyvät selittävät merkinnät, päivämäärän, paikan ja nimen. Retablot ovat hyvin välittömiä kerronnallisia teoksia, jotka kerrotaan aina yksikön ensimmäisessä persoonassa.
.
Image from the film. “Operación”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: Mr David thanks the Virgin of Guadalupe for saving his spouse María form dying during a dangerous heart surgery. She was hovering between life and death. For your favor I offer you this retablo. 25. Enero de 1999 Tacubaya Mexico original retablo
.
Votiivimaalaukset tunnetaan useilla nimillä – ex voto, retablo, lámina – jotka viittaavat niiden käyttötarkoitukseen tai materiaaliin, ja vanhimmat ovat peräisin Espanjan siirtomaa-ajalta. Näitä maalauksia tekivät ensin varakkaat, useimmiten kankaalle. Kun tinalevyt 1700-luvun lopulla yleistyivät, myös alemmat luokat saattoivat tilata maalauksia. Nykyään tinalevyt ovat meksikolaisen retablon tavanomainen ja tyypillinen muoto, vaikka teoksia voidaan tehdä myös paperille tai mille tahansa muulle materiaalille.
Retablo-maalaukset ovat kokoelma graafisia todisteita rukouksista, pyynnöistä ja ihmeistä, jotka liittyvät kansan uskoon ja uskonnolliseen toimintaan. Ne todistavat erityisesti uskovan ja jumalan välisen suhteen kontekstista. Todiste armonannosta seuraa heti henkilökohtaista tai sosiaalista tarvetta koskevaa pyyntöä. Tässä mielessä se tarkoittaa uskonnollisen subjektin avautumista: “Uskon sinuun, siksi pyydän sinua, uskon väliintuloosi, siksi kiitän sinua. Olet olemassa, koska hurmiossani nimeän sinut.”
.
Image from the film. “Nave espacial”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: We thank the Virgin of San Juan for giving us the opportunity to see the wonderful sight of a spaceship full of light very close over our heads. We didn’t feel fear at all. We were deeply amazed, and ever since we’re feeling more united, healthier and happier. Tlaxcala, July 28, 1975 original retablo
.
Retablo-maalausten todistusaineisto ei ole merkittävää ainoastaan historiallisesti ja ikonografisesti, vaan myös sosiologisesti. Yhtäältä se nostaa esille yhteiskunnan julkisia ja yksilöllisiä tarpeita tietyllä historian hetkellä, eli pyhälle entiteetille osoitettuja rukouksia, jotka heijastavat yhteiskunnallisia pelkoja ja puutteita – terveyteen, työllisyyteen, turvallisuuteen, siirtolaisuuteen ja talouskriiseihin liittyviä ongelmia. Toisaalta se tarjoaa viitekohtia, joiden avulla voidaan ymmärtää kansan velvollisuudentuntoisuutta ja eri yhteiskunnissa ja eri aikoina: käsitellessään jumaluuden tai sakraalin keskustelukumppanin valtaa tämä todistusaineisto selittää tiettyjen jumalien, pyhimysten tai neitsyiden pysyvyyttä tai merkityksettömyyttä uskonnollisessa kosmogoniassa. Toisin sanoen ihminen ei ole riippuvainen jumalista, vaan myös päinvastoin.
Uskonnon ja sosiologisen kontekstin välinen yhteys retablon kautta mahdollistaa sen, että voimme määritellä votiivimaalausten tuottamisen ja levittämisen osaksi viestintäilmiötä, joka liittyy yleensä alempiin yhteiskuntakerroksiin vastakohtana hallitsevien luokkien kulttuurille ja uskonnolle, – joiden kanssa he jakavat samat symbolit, jotka katolisen kirkon edustajat ovat laillisesti hyväksyneet. Votiivimaalaukset kuitenkin ilmaisevat tietynlaista tapaa omaksua tämä uskonnollinen järjestelmä, ja se on usein kaukana siitä miten uskonnollinen järjestelmä virallisesti käsitetään.
.
Image from the film. “Sadomasoquismo’
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: J. R. thanks Saint Anthony with this retablo because he met a girl who likes sadomasochism. And they are even going to get married. Joaquin. Mexico, September 8, 1990 original retablo
.
Näin syntyi nykyaikainen retablo, joka ei enää käsittele vain onnettomuuksia ja sairauksia vaan myös muita nykyelämän osa-alueita yllättävän laajasti.
Esimerkiksi:
Seksuaalisuus – transseksuaalisuus, homoseksuaalisuus, sukupuolinen väkivälta, perverssiot, häpeä
Avioliitto – lapsen syntymä, abortti, lapsenkasvatus, pettäminen, alkoholismi, kotiväkivalta
Liike-elämä ja työ – työllisyys ja työttömyys
Maahanmuutto – pakolaiskriisi
Ilmastonmuutos – luonnonkatastrofit, maanjäristykset, tulvat
Sodat, vallankumoukset, terrorismi
Parapsykologiset ilmiöt
Huumeet, hallusinaatiot
Covid-19 – kuolema, turhautuminen, eristys, suhteiden koettelu
Nämä retablot ovat uudenlaisia ja ovat usein ristiriidassa katolisten kirkkojen sakraalin ilmapiirin kanssa. Siinä missä kirkkoa kontrolloi kirkollisen auktoriteetin hallitsema organisaatio, retablot avaavat tiloja moninaisille henkilökohtaisille kertomuksille – näin pyhäkön sisälle avautuu tila, jossa ihmiset voivat ilmaista itseään suhteellisen vapaasti ja rikkoa pyhäkön asettaman juhlallisen ja järjestetyn semanttisen yhtenäisyyden.
.
Image from the film. “Novicia”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I though the God called me and I went to a convent as a novice. But it happened so my old boyfriend Luis Reyes came back to the town and found out about my decision. The night before I took the veil he climbed to my window. Then I realized that I was still loving him, and we ran away by the roofs. I thank the Virgin of the Rosary for opening my eyes before I made a huge mistake. original retablo
.
Teokseni käsittelee nykyajan retabloja audiovisuaalisesti ja analyyttisesti. Retablojen sisältämät traumat, pelot, toiveet, turhautumiset ja neuroosit avautuvat teoksessani ihmisen psyyken antologiana, jonka yritän välittää yhtä lailla yksilöille kuin yhteisöille parantavalla ja meditatiivisella tavalla.
Vaikka retablot syntyivät katolisessa maailmassa, ja näin ollen niiden visuaalinen kieli on sidoksissa tiettyyn järjestelmään, uskon, että niiden aiheet ovat universaaleja ja että paikallinen kulttuuri tulee esille ennen kaikkea tavoissa joilla tapaukset ymmärretään ja tulkitaan.
Retablojen kuvamaailman analyyttinen lähestyminen visuaalisten taiteiden kielellä auttaa kompensoimaan jännitteitä ja integroimaan dramaattisia tilanteita. Näin retablojen visuaalisesta ja sanallisesta kerronnasta voi tulla maaginen “esine”, jolla ymmärtää ihmiselämää ja joka rakentaa siltaa yksilön ja yhteisön välille ja purkaa jännitteitä.
.
Image from the film. “Rosa”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I thank the Lord of Chalma, because Joaquin managed to escape before my husband entered the room. So he avoided troubles. I dedicate this retablo, asking for forgiveness and repenting. I swear I wouldn’t have cheated on my husband, because he loves me and doesn’t deserve it. I’ll always be faithful to him until death tears us apart. I fell for Joaquin’s youth and words, but it really helped me to appreciate my husband as a man and as a human being. Rosa H.J. Mexico D.F. 14. Feb 1990 original retablo
.
Retablot ovat loputtoman rikas variaatioiden varasto, joka pystyy uusiutumaan spontaanisti yhteiskunnan uusien haasteiden ja ongelmien edessä ja esittämään ne radikaalisti ja avoimesti, tabuja rikkoen. Ne näyttävät sen mikä on olemassa – mitä ei voi jatkuvasti lakaista maton alle – yksittäisten henkilökohtaisten tarinoiden kautta, jotka muuttuvat kollektiiviseksi kokemukseksi vastaanottajan tunnistettua omaan elämäänsä liittyvän tilanteen. Silloin vastaanottaja ei tunne enää oloaan yksinäiseksi.
Retablojen maailma on täynnä varjoja, jotka haluavat murtautua kohti valoa. Ne ovat sielun tukahdutettuja varjoja, jotka etsivät tietä maailmaan, kohti itsetuntemusta ja hyväksyntää.
Varjo, – Nietzscheltä peritty termi – on psyyken osa, joka liittyy henkilökohtaiseen tiedostamattomaan, psyyken sisältöön, jota emme ole vielä kokeneet tai jonka olemme hylänneet tai tukahduttaneet elämässämme. Ja se osa varjosta, joka liittyy kollektiiviseen tiedostamattomaan, on meidän yleinen, inhimillinen, pimeä puolemme. Tämä pimeä puoli on arkkityyppi, joka määrittää käyttäytymistämme.
.
Image from the film. “Vicente”
English translation based on the text of the original Mexican retablo painting: I thank Saint Quiteria of Frexeiras for protecting me when I fell down the scaffolds. Vicente F. de S. Melo Caruaru, Pernambuco 07.07.2009 original retablo
.
Varjon kohtaaminen on retablojen suosikkiteema, shokkitila, joka pakottaa kohteen pysähtymään ja pohtimaan uudelleen elämäntilanteensa ja valintojensa merkitystä. Retablojen maailma on vaihtoehtoinen portaali, polku yksilöitymisprosessin läpi, jonka avulla varjo voidaan integroida tietoisuuteen. Tällä tavoin retablojen usein sietämättömät tilanteet pääsevät valoon ja avaavat vastaanottajalle terapeuttisen kommunikaation.
Luultavasti kukaan ei osannut ennustaa retablo-maalausten uutta renessanssia, sitä että 1900-luvun lopulla ja 2000-luvun alussa uhrilahjat kokisivat tällaisia muutoksia – että ne ilmestyisivät uudelleen kirkosta ja sen sakraalisuudesta täysin poikkeavassa kontekstissa. Mutta tämän uuden kontekstin kautta olemme saaneet myös uuden mahdollisuuden kurkistaa ihmisten koti- ja yhteisöelämään, heidän uskomuksiinsa ja tapoihinsa, joiden kautta voimme paremmin ymmärtää oman elämämme eri osa-alueiden anatomiaa, jonka päähenkilö olemme me itse.
.
Extract from the project. “Amanda”
.
Retablos. Vocal version with soprano Júlia Heéger
.
Retablos – HUN
Mindig nagy érdeklődéssel követek olyan filmtémákat amelyek párkapcsolatok, családi hierarchiák hatalmi pozícióival foglalkoznak. Kikényszerített fizikai, érzelmi függések egymásra hatásainak sötét viszonyaira figyelek. E filmek nézésekor felmerül a kérdés, vajon hány hasonló párkapcsolatban élő ember nézi ezeket a történeteket, és hányan képesek reflektálni, szembesülni önmagukkal. Hogyan nézi egy féltékeny ember egy szintén féltékeny ember történetét a filmvásznon amely tragédiába folytja önmaga és párja életét? Hogyan reagálja le a tettes és áldozata ezeket a helyzeteket?
Munkámban a retablo hagyománya egy ilyen vonalat képvisel, amelyben egyrészt az áldozat magára ismerése, másrészt a tettes szembesülése a cél. A filmmel szemben amely profán térben történik, a retablo kiemelt helyet kap a szakrális térben, amelyben érzékenyebben reagálható le az igazságtalanság, azért mert a megítélés útja egy olyan szférában zajlik, amelyben az emberi világ morális ítélete elhalkulni kényszerül az etikai törvények előtt.
.
Retablo – display cases. Installation.
.
Nincs olyan ember a világon akit valamely életszakaszában ne érintett volna meg a retablo világa. Kikerülhetetlenül találkozunk saját életünkben, közösségünkben krízishelyzetekkel melyeket átéltünk, tapasztaltunk, tudatára ébredtünk vagy amelyeket éppenséggel elfojtva némán hordozunk magunkban, legrosszabb esetben generációkról generációkra adva tovább. Agresszió, erőszak, hatalmi játékok, frusztrációk, megaláztatások, szerencsétlenségek, betegségek, identitás problémák…
Az ezekkel való szembesülés, a tabuk megérintése és felmutatása sokakban tiltakozást, felháborodást, iszonyt válthat ki épp úgy ahogy a keresztre feszítés is botrány volt a maga nemében. Aki a megfeszíttetés pillanatában elfordítja fejét az iszonyat látványától, lemarad a feltámadás katarzisáról. Marad a lélek sötét éjszakája, amely jelen munkám értelmezésében a Keresztes Szent Jánosi kifejezést kontextusba helyezve – a kegyelem (átélés) tapasztalásának élményét, a beteljesülés (megértés) kínzó hiánya veszi át.
.
Retablo – display cases. Installation.
.
Ex Voto
A retablo hagyománya kitűnő formája a krízishelyzetek és traumák feldolgozására, – és azon keresztül annak megértésére, elfogadására. Ahhoz, hogy megértsük a Retablo hagyományát, először az Ex Votoról kell beszélnünk.
Az Ex Voto egy szentnek vagy isteniségnek tett felajánlást jelent, amelyet egy fogadalom teljesítésekor, például egy betegségből való felgyógyulás hálájaként adják, majd templomban vagy kápolnában helyezik el. A teljes kifejezés: “ex voto suscepto”, azaz fogadalom által.
Az Ex Voto-k tartalmazhatnak szövegeket, amelyek elmagyarázzák a segítőnek tulajdonított csodát, vagy tartalmazhat szimbólumokat, például egy csodálatos módon meggyógyult testrész festett vagy modellezett reprodukcióját, (fém plasztikák, viasz szobrok) vagy egy közvetlenül kapcsolódó tárgyat, például egy mankót, amelyet egy betegségből gyógyult személy adott.
Az ex voto nemcsak arra szolgál, hogy a felajánló háláját mutassa ki az istenségnek, hanem egyben tájékoztatja a világot arról, hogy az az istenség akihez imádkozott, hajtotta végre a csodát. Annak közzététele, hogy egy istenség csodákra képes, nemcsak azt mutatja, hogy hatalommal bír, hanem egyben tovább is növeli hatalmát, hiszen a csoda tanúságtételét látva sokkal több ember fog hozzá fordulni, – tehát minden egyes végrehajtott csoda növeli az istenségnek szánt felajánlásokat. Egy templom annyit ér, amennyi felajánlással rendelkezik, és annál több van belőle, minél több csodát tesz az istenség.
A felajánlásnak két formája létezik. Az első esetben a tárgy egy istenséghez intézett kérés alátámasztására szolgál, a második esetben pedig egy kapott kegyelemért való köszönetnyilvánítás. Az elsőt tehát engesztelő áldozatnak, a másodikat pedig hálaáldozatnak mondják.
A votiv gesztusok tükrözik az ex-voto fő jellegét: azt, ami szerződés tárgyává teszi, amelyben csere, ajándék és ellenajándék van az istenség és a segítséget kérő szerződő fél között. E tárgyak letétbe helyezését a felajánló és a védőistenség közötti szakrális kapcsolat megteremtése, valamint a felajánló spirituális elkötelezettsége vagy hálája jellemzi.
Az ex-votónak nincs más értéke, mint amit a neki adott jelentés tartalmaz. Akár finom márványszoborról, vagy egyszerű cserépdarabról van szó, értéke nem több, mint szimbólum, és nincs más jelentősége, mint a funkciója; a minőség nem szól bele a kizárólag szociológiai státuszába. Ezért az ex-voto tipológiailag és szociológiailag nehezen megragadható.
.
Retablo – display cases. Installation.
.
Retablo
Az Ex voto másik változata a Retablo amely a latin-amerikai katolikus kultúrában honosodott meg, s azon belül történelmileg a mexikói katolicizmus vallási cselekvéseihez kapcsolható a legerősebben. A retablo vizuális nyelve kapcsolatban áll a népművészettel amely a hagyományos katolikus egyházi művészetből származó ikonográfiát használja. A retablo jelentése „az oltár mögött”, mivel ezeket a fogadalmi festményeket a 20. század közepéig a templomoltárok mögött lehetett találni. [A latin „retro tabula” szóból származó retablo kifejezés eredetileg a szenteket, Jézust vagy Szűz Máriát ábrázoló nagyméretű festményeket jelentette, amelyek a katolikus templomokban az oltárok mögött függtek]. A legtöbb retablo fogadalmi festmény egyfajta közeli katasztrófát ábrázol, például betegséget, autóbalesetet, erőszakot amelyet a hívő túlélt. A retablo megmutatja a kritikus helyzetet, – a veszélyt elszenvedőt és az őt védő szentet, – amelyet magyarázó felirattal, dátummal, hellyel és névvel látnak el. A retablók nagyon impulzív, narratív jellegű művek, amelyeket mindig egyesszám első személyben mondanak el.
A fogadalmi festmények több néven ismertek; ex voto, retablo, lámina, amelyek a rendeltetésükre vagy az anyagukra utalnak és a spanyol gyarmati korszaktól a jelenig is tart. Ezeket a festményeket először a gazdagok készítették, többnyire vászonra. Mivel azonban az ónlemezek a XVIII század végétől széles körben elérhetővé váltak, az alacsonyabb osztályok számára is lehetőség nyílt a festmények rendelésére. Az ónlemezek manapság a szokásos és reprezentatív formája a mexikói retablonak, bár a kortárs művek papíron vagy bármilyen más anyagon is kivitelezhetők.
A retablos narratívája a népi hitnek és a vallásos cselekvésnek köszönhetően imák, könyörgések és csodák grafikus tanúságtételeinek antológiája. A tanúságtétel különösen fontos a hívő és az istenség közötti kapcsolat összefüggésében. A kapott kegyelemről való tanúságtétel a második helyen áll, a személyes vagy társadalmi szükségletre való könyörgés után. Ebben az értelemben a vallási szubjektum kibontakozását jelenti: “Hiszek benned, ezért kérlek, hiszek a beavatkozásodban, ezért köszönetet mondok neked. Azért létezel, mert buzgalmamban megnevezlek”
A Retablo festmények tanúságtételei nemcsak történeti és ikonográfiai, hanem szociológiai szempontból is meghatározóak. Általuk egyrészt felismerhetők egy társadalom adott történelmi pillanatában fennálló köz- és egyéni szükségletei, azaz a szakrális entitáshoz intézett imák a társadalmi félelmeket és hiányokat – az egészségügy, a foglalkoztatás, a közbiztonság, a migrációs folyamatok, gazdasági válságok problémáit tükrözve. Másrészt pedig támpontokat nyújtanak a népi elkötelezettség és vallásosság megértéséhez az egyes társadalmakban és korokban: mivel egy istenség vagy egy szakrális beavatkozó hatalmával foglalkoznak, – vagyis magyarázatot adnak bizonyos istenek, szentek vagy szüzek fennmaradására vagy jelentéktelenségére a vallási kozmogónián belül. Más szóval nem csak az ember függ az istenektől, hanem fordítva is igaz.
.
Retablo – display cases. Installation.
.
A vallás és a szociológiai kontextus közötti kapcsolat a retrablon keresztül teszi lehetővé, hogy a fogadalmi festmény előállítását és terjesztését egy olyan kommunikációs jelenség részeként határoljuk be, amely általában alsóbb társadalmi rétegekhez kapcsolódva állnak szemben az uralkodó osztályok kultúrájával és vallásával, – akikkel bár ugyanazokat a szimbólumokat osztják meg, amelyeket a katolikus egyház képviselői törvényesen szentesítenek, – de amelyek e vallási rendszer elsajátításának egy sajátos módját fejezik ki, sokszor távol állva a vallási rendszer hivatalos álláspontjától.
Így jött létre a kortárs Retablo amely már nem csak szerencsétlenségekkel, balesetekkel, betegségekkel foglalkozik, hanem beemelte a modern élet más területeit is meglepően széles skálában.
Így például:
Szexualitás (transzszexualitás, homoszexualitás, nemi erőszak, perverziók, szégyen)
Házassági élet (szülés, abortusz, gyermeknevelés, megcsalás, alkoholizmus, családon belüli erőszak)
Üzleti élet és munka (munkavállalás és munkanélküliség)
Migráció (menekültválság)
Klímaváltozás (természeti katasztrófák, földrengés, árvíz)
Háború, Forradalom, Terrorizmus
Parapszichologiai jelenségek
Kábítószerek, hallucinációk.
CoVid -19 (halál, frusztráció, bezártság, kapcsolatok próbára tétele)
.
Retablo – Installation.
.
Ezek a retablók újdonságot jelentenek amelyek ellentétben állnak a katolikus templomok szakrális légkörével. Míg a templomok főterében megmaradt az egyházi hatalom által ellenőrzött szervezettség, addig a retablók termeiben személyes történetek elbeszéléseinek sokszínű elrendezése bontakozik ki. – Egy olyan térbeli szférában a szentélyen belül, amelyben a nép viszonylagos szabadsággal avatkozhat be, megtörve a szentély által megszabott ünnepélyes és rendezett szemantikai egységét.
Munkám a kortárs Retablo audiovizuális feldolgozásával és analízisével foglalkozik. A traumák, félelmek, vágyak, frusztrációk, neurózisok feldolgozásával amely az emberi psyche antológiájaként bontja ki a témát és kísérli meg a kommunikációt, gyógyító és meditációra késztető jelleggel integrálva az egyén és a közösség felé.
Függetlenül attól, hogy a Retablo leginkább a katolikus világban alakult ki, s így maga az esetfeldolgozás vizuális nyelve rendszer-speciális, úgy gondolom, hogy a motívumok minden kultúrkörben azonosak, s így csak a kultúrakötöttség lokális rendszere mutathat különbségeket az esetek megítélésében, illetve annak értelmezésében.
.
Retablos – Exhibition, Palazzo Lucarini Contemporary, Trevi, Italy
.
A Retablo képi világa, annak analitikus megközelítése a vizuális művészetek nyelvén segít kompenzálni a feszültséget, integrálni a drámai helyzeteket. Így a Retablo képi és verbális narratívája mágikus “objektummá” válhat az emberi élet megértéséhez, hidat építve az egyén és közösség közé feloldva a feszültségeket.
A retablo végtelen és gazdag variációk tárháza amely spontán képes teremteni és megújulni a társadalom újabb és újabb kihívásaival, problémáival szemben, illetve azt radikálisan és szókimondón, tabukat döntögetve felmutatni. Felmutatja azt ami van, ami létezik, – amit nem lehet folyamatosan a szőnyeg alá söpörni, – egy-egy személyes történeten keresztül, amely kollektív élménnyé változik azáltal, hogy a befogadó felismeri az önmaga életére is érvényes szituációt. Többé nem érzi magát egyedül.
A retablo világa árnyékokkal van telítve amelyek a fény felé kívánnak törni. A lélek elfojtott árnyékai ezek amelyek utat keresnek a világ, az önmegismerés, az elfogadás felé.
Az árnyék – ezt a terminológust Nietzschétől kaptunk örökségbe – személyes tudattalanhoz kapcsolódó része a pszichének azon tartalma, amelyet még nem éltünk meg, amit elvetettünk, vagy amit elfojtottunk eddigi életünk során. Az árnyék kollektív tudattalanhoz kapcsolódó része pedig a bennünk lévő, általános, emberi, sötét oldal. E sötét oldal őskép, amely meghatározza viselkedésünket.
.
Retablos – Exhibition, Palazzo Lucarini Contemporary, Trevi, Italy
.
Az árnyékkal való találkozás a retablo kedvenc témája, egy sokk helyzet állapota, amely megtorpanásra kényszeríti alanyát, hogy újra átgondolja élethelyzetének és választásainak fontosságát. A retablo világa alternatív porta, egy individuációs folyamaton keresztül vivő út az árnyék tudatba való integrálásához. Ily módon a retablo sokszor elviselhetetlen helyzetei mégiscsak a fény felé törnek megnyitva egy terapeutikus kommunikációt a befogadó számára.
A retablok új reneszánszát valószínűleg senki sem láthatta előre, hogy a XX. század végén és a XXI. század elején az áldozati felajánlások ilyen jellegű változásokon mennek majd keresztül – a templomtól és annak szakralitástól teljesen eltérő kontextusban kerülve újra elő. De az új kontextuson keresztül egyben egy új lehetőséget is kaptunk belépve az emberek otthoni és közösségi életébe, hiedelmeikbe és szokásaikba, amelyen keresztül jobban érthetővé válhatnak személyes életünk különböző töredékeinek anatómiája, amelyek főszereplőik mi magunk vagyunk.
.
Side project „ Retablos” with Júlia Heéger.
.
.
.
Special thanks:
Andrés Felipe Castaño, Maurizio Coccia, Ben Fletcher, Luigi Fucchi, Graham Hardy, Nyla Van Ingen, Jeffrey Isaac, Anna Kivinen, Myriam Laplante, Nea Lindgrén, Rodney John Lokaj, Fiona McPeake, Paolo Omiccioli, Stefania Proietti, Virginia Ryan, Francesca Sellani, Graziano Sirci, Tiina Sysimusta, Juha Valkeapää, Piero Tomassini, Marisa Arce Zencich, Sergey Klisunov and Arts Promotion Centre Finland